Közeleg a tavaszi szezon számomra régóta legkedvesebb versenye, a Vivicittá.
1986 áprilisában kőkemény 20 forintos nevezésért cserébe indulhattam kis hazánk legszebb futóversenyén, melynek mottója “Szeresd a várost!”. Életem első 12 kilcsije volt és 1580 futóból sikerült 531-nek befutnom.
A verseny azóta is közel áll a szívemhez. Szeretném, ha nektek is legalább ennyire szép emlék maradna. Az én mottóm most legyen az, hogy Élvezd a futást és szeresd a tested!
Biztos vagy benne, hogy mindent megtettél a legjobb formádért?
A lelked, az izmaid, az izületeid készen állnak a maximális terhelésre?
Szeretnél egy igazi örömfutást vasárnapra?
A kilométereket már begyűjtötted. Az edzésterved utolsó napjait pipálod. Most itt az ideje, hogy a feszített edzések következtében kialakult és teljesítményedet esetlegesen hátráltató izomgörcsöket, tónusfokozódásokat egy profi sportmasszázs segítségével eltüntesd.
Segítek,hogy a lehető legjobb formában állhass rajthoz, legyen az akár életed első 10 kilométere vagy a sokadik félmaratoni versenyed.
Van még néhány szabad helyem a jövő hétre, ha sietsz még lefoglalhatsz egyet!
Várlak szeretettel!
Balla Sándor, a sportolók sportoló gyógymasszőre
Telefonon: 0620/9616110
E-mailen: ballasandor.masszazs@gmail.com
Kedvcsinálóként pedig olvasd el hogyan segített Janesznek egy masszázs a Vértes terep maraton előtt:
“Jó reggelt! Nem akarom túl ömlengősre fogni de úgy érzem még az endorfinmámor multával is, hogy tartozom egy hatalmas KÖSZÖNÖMMEL neked!!!
Szombaton megittam 2*7dl izót, 3liter vizet és a 3 Mg pezsitabit ahogy mondtad, bár kocogni nem volt már időm de reméltem hogy az egész napi lótifuti és a fejben készülés beszámít annak.
Verseny reggelén még 7dl izo az úton, helyszínen extra bemelegítés plusz elkentem a vádlijaimon a csodakenőcsöt amit adtál, majd magamat nyugtatva hogy minden tanácsod megfogadtam nekiindultam a rettegett távnak, illetve inkább a rettegett állapotban!
Hát életem egyik újabb legfantasztikusabb élményével gazdagodtam! Bár a kis gyulladás végig ott volt a talpamban, minden más stimmelt és az állapotom az utolsó km-en is 100%-os volt! Az emelkedőkön csak azért nem futottam végig mert figyeltem a pulzusom, a lejtőkön mint egy vizsla akit elengedtek, és a végén annyi energiám maradt, hogy még körbe tudtam futkározni tesómat hogy buzdítsam mindjárt beérünk és megcsináltuk!
A célban pedig….!
Endorfin mámor!
Ugyanannyi hasonló kurjongatás mint nálad csak nem a fájdalomtól hanem a gyönyörtől!
Életemben először éreztem hogy ott van a félmaraton is a lábamban és olyan izgalommal várom a következő heteket mire jön a végső megmérettetés, hogy nyújtás közben is azt magyaráztam mindenkinek hogy most akarok félmaratont futni!
Szóval összegezve, a tanácsaid kőtáblába véstem és mostantól minden verseny előtt kötelező lesz, és azt hiszem kalkulálhatsz egy időponttal minden nagyobb táv előtti napon!”
